Még 2016 tavaszán szerveztünk egy komposztálási bemutatót az érdeklődő Törökbálintiaknak. A jó hangulatú eseményen kibontottunk egy működő komposztládát, kitöltöttünk egy komposzt-kérdőívet, és kötetlenül beszélgettünk a komposztálásról. Az esemény végén a résztvevők között egy méretes komposztládát is kisorsoltunk abban a reményben, hogy azt használatba is fogják majd venni.
Most, így 6 évvel később felkerestük a szerencsés nyertest és arra kértük, hogy ossza meg velünk/Önökkel az elmúlt hat év tapasztalatait. Íme:
„Az évekkel ezelőtt nyert komposztláda két részből álló és kb. 800 literes. Az első időben összeszerelve használtuk, de soha nem akart megtelni, miután akkor csak ketten voltunk, igaz ma is csak hárman vagyunk és kb. 250 m2 a zöld terület. Ma már szétszedve áll a kert egy árnyékos részén. Az egyik felében a már bomló, érlelődő komposzt áll, a másikban pedig a friss. Idén az érlelődő tetejére próbaként patiszon és gömb cukkini került, szépen fejlődtek, jó pár termést adtak, úgy működik, mint egy magaságyás.
Az első időben inkább csak a levágott fű, a konyhából kikerülő zöldség, a gyümölcs hulladék került bele, illetve ősszel ide került a lehullott levél, tavasszal a támfalról lekerült bodza ágak, fáról levágott apró gallyak. Az elején nálunk is előfordult, hogy a sok levágott fű, amit egyszerre tettük a ládába, rohadni kezdett és nem lebomlani. A rádobott gyümölcs esetén megjelentek a muslicák is. Aztán egy kicsit az interneten utána olvasgattam, hogy nem csak zöld, de barna hulladék is szükséges ahhoz, hogy termőföld szerű komposztunk legyen. Így ma már vegyesen teszünk bele mindent. Pl. szétterítem a friss füvet, a napon kicsit kiszárítom, utána megy a komposztba. Így nem annyira vizes. Az is jó, ha keverem használt virágfölddel, tépett papírra.
Nálunk az alábbi anyagok kerülnek a ládába, ezeket bátran gyűjthetjük:
ZÖLD HULLADÉK: Gyümölcs, zöldség maradványok, szárazlevelek (ma már ezt sem az összeszedett zsákból öntöm a komposztra, mert akkor összeáll, hanem a fűnyíró szedi össze, közben aprítja és a fűvel keveredik) növénymaradványok (letermett növények szárai, gyomok a kertből – persze odafigyelve, hogy azért ne felmagzott legyen -, s ezeket is kicsit a napon kiszárítom). Nagyon jó még a kávé zacc, apróra tört tojáshéj (rossz kávédarálón le szoktam darálni és a fűre valamint a kertbe is szét szoktam szórni). Még a tealevelek is ide kerülnek, csak kiszedjük a filterből.
BARNA HULLADÉK: fontos, hogy aprítsuk, tépkedjük össze őket pl. újság (nem színes!), barna kartondoboz (persze, ami piszkos, földes és nem lehet szelektívbe rakni), fanyesedék (2-3 cm-re) összevágva stb.
A már régi, használt virágföld is visszakerül a komposztálóba. Rá szoktam szórni pl. ha sok a gyümölcs maradvány, vagy ha sok a fűnyesedék és nincs idő kicsit kiszárítani. Így a muslicák nem tudnak elszaporodni. Igyekszünk a fenti anyagokat megfelelő arányban keverni. Az internet azt is javasolta, hogy 25% barna és 75% zöld hulladék kerüljön a komposztba. Ez kb. nálunk is így van, a zöld mindig több.
Vannak, amit mások és magam sem javaslok a komposztba tenni, mert ezek oda vonzzák a kártevőket, ráadásul büdössé és használhatatlanná tehetik a komposztunkat pl. ételmaradék (hús, csont, zsír, olaj, tejtermék), gombás, beteg növények, gyümölcsök (pl. moníliás), kutya, macska ürülék, (de csirke, nyúltrágya igen, ha van, miután ők növényevők) és a már említett színes újság, kezelt faforgács, fűrészpor. Déligyümölcs héja (pl. narancs) sem kerül nálunk a komposztba, mivel ezeket agyon vegyszerezik, kivéve, ha bio, vagy jól megmostuk és felaprítottuk.
Tapasztaltam, hogy időnként meg kell locsolni, ha nagyon száraz. Mivel teteje nincs, így esős időben letakarjuk. Fontos a szellőztetés. Általában vasvillával kicsit átmoz-gatjuk, vagy a ládát szétszedve újra rakjuk. Ezt párszor, kb. 6 hetente kell csak megcsinálni, így ez összesen úgy nyolc alkalom egy év alatt. Fontos tehát, hogy ne legyen tömör, levegőzzön. A már kész a komposztot át szoktam szitálni egy kisebb műanyag, lyukacsos gyümölcsláda segítségével, a fennmaradt hulladék a giliszták-kal, pajorokkal együtt pedig megy vissza a komposztba. Az első bontás után az összerakott nagy ládából 6 nagy zsák komposztom lett, igaz vagy 3-4 év kellett hozzá. Ma ez már kevesebb, mert évente bontunk. Felhasználáskor én egy kis mar-hatrágyával keverve virágládákba, cserepekbe teszem, illetve szórtunk a fűre is fe-lülvetés, vetés után, a gyümölcsbokrok alá, illetve a palánták ültető gödrébe is szok-tunk tenni egy keveset. Mindenkinek ajánlom! Alig van vele munka, s ha odafigye-lünk, értékes termőföldhöz jutunk. Miután szelektíven gyűjtünk és komposztálunk, sokszor csak egy kis zacskó szemét kerül a vegyes kukánkba.”
A fentieket olvasva már biztos, hogy jó helyre került az a komposztláda!
