Bálványfa és akác

Két jövevényfa Törökbálint erdőiben.

A bálványfa a XVIII. században került Kínából Európába, díszfának hozták Francia-országba. Kertészeti szempontból sok előnye van: gyors növekedésű, egy év alatt akár három métert is nő. Sűrű levélzete mély árnyékot ad. Nehéz illatú virágait deko-ratív csoportokban hozza, méze különleges ízű. Természetes kártevője nem él Eu-rópában. Bármilyen talajon megél, jól viseli a szennyezett levegőt, ideális városi fa.

Több olyan érdekes tulajdonsága is van, ami segítette gyors elterjedését.  Nagyszá-mú termést érlel. A terméseken kis repülést segítő levélke van, ez segíti a terjedését nagyobb távolságra. Sűrű lombjai alatt a lágyszárúaknak nem jut elég fény, így alatta nem nő nagy aljnövényzet. A bálványfa gyökerei olyan anyagokat termelnek, amelyek gátolják más növények fotoszintézisét és növekedését, ezzel teremtenek helyet a saját növekedésükhöz, és gátolják más fajok elterjedését. Ilyen anyagokat az európai őshonos növények is termelnek, de az együtt élő növények alkalmazkodtak egymáshoz, megtanultak védekezni. Az elmúlt 1-200 év nem volt elég arra, hogy ez kialakuljon a bálványfával szemben is. Még a fa teljes pusztulását követően is hosszú időn keresztül kimutathatóak ezek az anyagok a talajban, megakadályozva az eredeti növények visszatelepülését.

Kiirtani nehéz. A talajban sekélyen raktározó gyökerei vannak, ha levágjuk, rövid időn belül számos új hajtást hoz, ezekkel nagy területeket képes elfoglalni rövid idő alatt. Irtására egyetlen igazán hatékony eljárás van: az erdészek a fába injektálják a gyomirtót, így lassan kiszárad a fa sarjaival együtt. Erdészeti szempontból ugyano-lyan káros, mint a parlagfű, ennek ellenére szaporítható, faiskolában árusítható.

Az akácról sokan gondolják, hogy őshonos fajunk, pedig csak a XVII. században érkezett Amerikából, szintén díszfaként. Hazánkban a folyószabályozások után ki-alakult futóhomok és szikesek megfogására kezdték telepíteni, de az akác sem szereti igazán a homokos talajt, ott rövidebb életű, hamarabb fordul termőre és kisebb termetűre nő. Pár száz év alatt Magyarország leggyakoribb fafajává vált, minden négy fából ma egy akác. Méze nagyon népszerű, a leglassabban kristályosodó méz, kellemes, egyedi aromával.

Gyors növekedésű, hosszú életű fa, sok termést érlel, amik messzire elrepülnek a széllel, így gyorsan szaporodik. Egy év alatt elérheti az egy méteres magasságot. Az akác is alkalmaz „vegyi fegyvert” a lakótársaival szemben: lehulló levelei erősen csersavasak, amit kevés más növény képes elviselni, tápanyagfelvételi mechaniz-musa rendkívüli, így kevés faj él meg mellette. Ha levágják, gyorsan és sok sarjat hoz. Gyökerein nitrogénkötő baktériumok élnek, így nitrogénszegény talajon is jól megél. Védett erdeinkben az erdészek próbálják gátolni az elterjedését.  Vegyszeres irtását EU-támogatott projektek segítik.

dr. Szedlay Gyöngyi

Kapcsolódó

Vélemény, hozzászólás?