Törökbálint Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testülete

29/2000. (XII. 27.) ÖK. számú rendelete az állatok tartásáról

Törökbálint Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, valamint abból a célból, hogy meghatározza a településen az állattartással kapcsolatos legfontosabb szabályokat, egészségügyi, állategészségügyi és környezet higiénés követelményeket, megállapítsa az állattartás céljára szolgáló melléképületek és építmények elhelyezésének feltételeit figyelembe véve a helyi sajátosságokat, az állattartás kialakult hagyományait, az alábbi rendeletet alkotja:

A rendelet hatálya

1. §

A rendelet Törökbálint Nagyközség közigazgatási területén lakó, vagy tartózkodó állattartó természetes és jogi személyekre terjed ki.

Értelmező rendelkezések

2. §

(1) E rendelet alkalmazása szempontjából az alábbi állatcsoportokat különböztetjük meg:

a)      nagyállat: ló, póniló, öszvér, szamár, szarvasmarha, bivaly,

b)      kisállat: sertés, juh, kecske,

c)      egyéb kisállat: baromfi, galamb, haszoncélból tartott rágcsálók: (házinyúlfélék, vízi rágcsálók), az a.)-c.) pont alattiak a továbbiakban együtt: haszonállatok

d)      kedvtelésből tartott állatok: eb, macska, díszmadár, hal, aranyhörcsög, fehér egér – és a többi nem CITES (a nem őshonos és védett állatok forgalmazására kötött Washingtoni Egyezmény) engedélyköteles kis hobbi állat,

e)      kedvtelésből tartott CITES engedély-és bejelentés köteles egzotikus és vadállatok, valamint a prémes állatok, és a hazánkban honos vadon élő állatok,

f)        a veszélyes állatnak minősülő fajok egyedei közül a strucc; az a.)-f.) pontig a továbbiakban együtt: állatok

(2)     Minden állattartó köteles a jegyzőt tájékoztatni – darabszámtól függetlenül – az (1) bekezdés a.), b.), e.), f.) pontjaiban felsorolt állatok tartásáról és a d.)  pontban felsoroltak közül az ebekről. Az egyéb kisállatok tartása esetén pedig 100 egyed felett.

(3)     Állatot tartani csak az építésügyi, környezetvédelmi, köztisztasági, közegészségügyi, állategészségügyi jogszabályok és a jelen rendeletben foglaltak betartásával szabad.

(4)     Az állattartás céljára szolgáló épület létesítése, bővítése, átalakítása építési engedély köteles. Az állatok elhelyezésére szolgáló építményt, melléképületet építeni a jegyző által kiadott jogerős építési engedély birtokában szabad.

Állattartási övezetek

3.§

 

(1)     Az állattartási övezetek határai a Képviselő-testület Általános Rendezési Tervében meghatározott rendeltetési (terület felhasználási) övezethatárokhoz igazodnak.

(2)     Az állattartási övezetek határait, valamint az állattartó melléképületekre vonatkozó előírásokat e rendelet 1. számú melléklete tartalmazza.

(3)     Törökbálint I. jelű övezetében – sűrű beépítésű községközpontjában – jelen rendelet hatályba lépését követően újonnan létesítendő nagyállattartás nem engedélyezhető, kivéve a már meglevő fajtájú és számú állatállományt.

(4)     Törökbálint II. jelű övezetében engedélyezhető a kisállat és egyéb kisállatok tartására szolgáló épület létesítése, átalakítása a 2. számú mellékletben leírt védőtávolságok betartásával.

(5)     Törökbálint III. jelű övezetében az új haszonállat és strucctartás engedélyezése, illetve bővítése jelen rendelet 2. számú mellékletében leírt védőtávolságok betartásával engedélyezhető.

(6)     A volt zártkertek területén az 1500 m2-t meghaladó földrészleteken és a nagyközség egyéb külterületi részén, a minimum 9500 m2-t elérő földrészleten – a védőtávolság és beépítési százalék betartásával – az állattartás engedélyezhető.

(7)     A külterületen új állattartó épület csak a tanyák létesítésére kijelölt – minimum 9500 m2 nagyságú- területeken építhető.

(8)     Állattartási létesítmény építésekor, bővítésekor, átalakításakor a 2. számú mellékletben előírt védőtávolságokat be kell tartani.

(9)     A törzstenyésztőként, vagy őshonos fajok tenyésztőjeként elismert állattartóknak e rendeletben előírt tartási feltételeket is biztosítaniuk kell.

Eljárási szabályok

4. §

(1)     E rendelet 2. § (1) bekezdésének a.) és b.) pontjaiban felsorolt állatok tartása esetén valamint a c.) pontban 100 egyed felett a Polgármesteri Hivatal Igazgatási Irodájához benyújtott kérelem alapján állattartási engedélyt kell kérni.  

(2)     Az állattartás engedélyezésekor – ha magasabb szintű jogszabály eltérően nem rendelkezik – a képviselő-testület által átruházott hatáskörben a Vállalkozási és Mezőgazdasági Bizottság jár el.

(3)     A Vállalkozási és Mezőgazdasági Bizottság az állattartást a szakhatóságok (Állategészségügyi és Élelmiszer Ellenőrző Állomás, ÁNTSZ, építésügyi hatóság) hozzájárulása alapján határozattal engedélyezi.

(4)     Ha az állattartó a szakhatóságok által előírtakat, valamint a Vállalkozási és Mezőgazdasági Bizottság határozatában, illetve a jelen rendeletben foglaltakat nem tartja be, úgy az állattartás korlátozható, indokolt esetben megtiltható.

(5)     Az állattartás iránti kérelmet el kell utasítani, ha az állatok tartására szolgáló melléképület, vagy építmény, illetve a trágya, vagy trágyalé-tároló elhelyezése, állapota az építésügyi, közegészségügyi, állategészségügyi előírásoknak nem felel meg, illetve az előírt védőtávolság nem tartható.

(6)     Az engedélyt vissza kell vonni, ha a tartási körülmények felhívás ellenére sem felelnek meg a jogszabályi követelményeknek, valamint az engedélyben előírtaknak. Az engedély visszavonását megelőzően egyszer fel kell hívni az állattartót – a felhívás kézhezvételét követő 30 napos határidő adásával – a hiányosságok pótlására.

(7)     Engedély hiányában az állattartást meg kell tiltani.

(8)     Az engedély visszavonása és az állattartás megtiltása esetén az állattartó köteles a határozat átvételétől számított 30 napon belül az állattartást megszüntetni.

(9)     Amennyiben a (7) bekezdés szerinti határozatot az állattartó önként nem hajtja végre, elrendelhető az állattartó költségére az állat elszállítása, szükség esetén kényszer értékesítése, ha nem értékesíthető, leölése.

Állattartó kötelességei

5. §

(1)     Az állattartó köteles az állatot kellően gondozni, etetni, itatni és egészséges állapotát biztosítani.

(2)     Az állatok elhelyezésére szolgáló helyiségeknek, létesítményeknek könnyen tisztán tarthatónak, fertőtleníthetőnek kell lenniük. Padlózatát zárt, szivárgásmentes burkolattal kell ellátni kivéve amikor az állattartás technológiája ennek ellenkezőjét követeli meg. A keletkező trágyalé zárt elvezetését, gyűjtését biztosítani kell.

(3)     Az állattartásból keletkező bűzös gázok miatt a környezetszennyezés megelőzése és a szagártalom csökkentése érdekében az állattartónak

a)      az állattartásra szolgáló építmények szellőzőnyílásait a saját udvar felé kell kiképezni;

b)      a keletkező bűzös gázokat természetes, vagy mesterséges szellőzéssel a magasba kell terelni.

(4)     Az állatok elhelyezésére szolgáló helyiségeket, építményeket (istállót, ólat ketrecet stb.)  naponta legalább egyszer, de szükség szerint többször is ki kell takarítani, illetve fertőtleníteni és ki kell hordani az állati trágyát kivéve azokat az eseteket, amikor az állattartás technológiája ennek ellenkezőjét követeli meg. Szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal egészségügyi meszelést kell végezni.

(5)     A trágyát, trágyalét zárt rendszerű, betonozott és fedett aknába kell gyűjteni. Annak kialakításánál ügyelni kell arra, hogy a talajt és talajvizet a tárolt trágya és trágyalé ne szennyezze. A trágya és a trágyalé tároló beteltével az állattartó köteles a trágyát elszállítani illetve elszállíttatni. A szállítást úgy kell végezni, hogy az a közterületet ne szennyezze.

(6)     Trágya és trágyalé a közcsatornába nem vezethető be.

(7)     Az állattartó köteles gondoskodni a rovarok és rágcsálók rendszeres irtásáról.

(8)     Az állattartó köteles állatának állatorvosi ellátásáról rendszeresen gondoskodni. Állata betegségéről, annak gyanújáról az állatorvost értesíteni, állatát megvizsgáltatni.

(9)     Az állat tulajdonosa saját költségén köteles gondoskodni elhullott állatának ártalmatlanná tételéről.

(10)    Az állat tulajdonosa „Eb, macska, baromfi, továbbá három hetesnél fiatalabb szopós bárány, kecskegida, malac és borjú hulláját az állattartó saját telkén – évente legfeljebb ötven kilogramm tömegig – eláshatja.”(41/1997. (V. 28.) FM rendelet 46. § (1) bekezdése) Elásáskor köteles az

       úttól legalább 15 méter,

       a lakóháztól 10 méter

a telekhatártól 2 méter távolságot elhagyni, az állati hullát előbb mésztejjel leönteni majd legalább 1 méter föld réteggel betakarni.

(11)    Nagyobb tömegű kisállat és egyéb kisállat elhullása esetén az állatorvosi vizsgálat után az állati tetemeket zárt, csurgás mentes göngyölegben (műanyagzsák) kell tartani, s a Polgármesteri Hivatal Igazgatási Irodáján kell bejelenteni és a Hivatal által megadott helyre kell szállítani.

(12)    Lehetőséget kell biztosítani a tulajdonosnak az elhullott állat arra kijelölt helyen (állattemetőben) történő elhelyezésére.

 Eb tartás szabályai

 6. §

 (1)     Az eb tulajdonosa vagy tartója (továbbiakban: tulajdonos) köteles a három hónapos kort betöltött ebet, és azt követően évente veszettség ellen saját költségén beoltatni.

(2)     A Polgármesteri Hivatal Igazgatási Irodáján be kell jelenteni:

a)      a három hónapos kort betöltött, veszettség ellen beoltatott ebet – nyilvántartásba vétel céljából haladéktalanul

b)      eb elhullását, eladását, elajándékozását – az eb nyilvántartásból való törlése céljából – az esemény bekövetkezését követő 30 napon belül

c)      az eb eltűnését, visszatértét az esemény bekövetkezését követő 3 munkanapon belül

 (3)     A tulajdonos úgy köteles ebét tartani, hogy az más testi épségét, egészségét ne veszélyeztesse, anyagi kárt ne okozzon se személynek, se közösségnek, magánterületről közterületre kiharapni ne tudjon.

(4) Az ingatlan bejáratán harapós eb tartására figyelmeztető táblát kell elhelyezni.

(5) Családi házas és társasházi ingatlanon, ha a tulajdonos az ebet a kertben tartja köteles az eb méretéhez megfelelő ólat biztosítani, kivéve ha az ebet lakásban tartja.

–          az eb kennelben csak akkor tartható, ha alapterülete legalább 6 m2 és tisztántartásáról a tulajdonos naponta gondoskodik;

(6) Családi ház esetében

–          az eb a kertben szabadon csak akkor tartható, ha biztosított, hogy az eb a szomszédhoz, illetve a közterületre nem tud kijutni;

–          ha a kertben kennel nem létesíthető, az ebet mozgásterének biztosítása érdekében legalább 4 m hosszú huzalhoz csatlakozó, legalább 2 m-es lánccal kell rögzíteni.

(7)     Közös tulajdonú, illetve közös használatban lévő ingatlan esetében zárt udvarban ebet csak valamennyi érintett (tulajdonos, használó) beleegyezésével lehet tartani, kivéve azon ingatlanok esetén, ahol az eb tartás szabályait a társasházi alapító okirat szabályozza.

(8)     Közterületen az ebet biztonságos, vezetésre alkalmas pórázon kell vezetni. Az ebet csak olyan személy vezetheti, aki életkoránál és fizikai állapotánál fogva az állat irányítására, megfékezésére alkalmas. E bekezdésben foglaltak alól kivételt képeznek a pásztor ebek kizárólag a kihajtás időtartama alatt, és a vadászebek kizárólag a vadászat időtartama alatt.

(9)     A (7) és (8) bekezdés szerint tartott ebek által okozott szennyeződést a tulajdonosa, az állat vezetésével, felügyeletével megbízott személy köteles azonnal eltávolítani.

(10)    Ebet tilos bevinni és ott tartani egészségügyi, szociális-, oktatási-, művelődési intézmények óvoda, bölcsőde, üzlet, vendéglátó ipari egység, játszótér, homokozó területére, valamint rendezvények helyszínére vinni tilos.

E bekezdés alól kivételt képez az őrző, vakvezető, illetve munkakutya feladatot ellátó, valamint állategészségügyi intézményben gyógykezelésre szoruló eb.

7. §

 Az eb tenyésztéséhez a Magyar Ebtenyésztők Országos Egyesületének helyi szervezete, illetve az Állategészségügyi Állomás engedélye is szükséges.

 8. §

 (1)     Ha az állattartó nem kívánja az állatot tovább tartani, köteles annak megfelelő elhelyezéséről (eladás, ajándékozás, állatorvosi elaltatás stb.) gondoskodni.

(2)     Az eb tulajdonosa – az (1) bekezdésben foglaltak hiányában – felajánlhatja az ebét az állatvédő egyesület, illetve a gyepmesteri telep részére. A gyepmesteri telep a fölajánlott ebet köteles átvenni.

(3)     A település illetékességi területén talált gazdátlan, kóbor, illetve közterületen szabadon engedett ebek (kivéve: a vakvezető eb) befogása és elszállítása a gyepmester feladata.

(4)     A gyepmester által befogott ebet a tulajdonosa a tartási költségek megtérítése mellett 30 napon belül kiválthatja.

(5)     Az ismertté vált tulajdonost a gyepmester köteles – a tulajdonos költségére – értesíteni.

(6)     A befogott és 30 nap után ki nem váltott ebekkel a gyepmester szabadon rendelkezik.

(7)     Amennyiben az eb 30 nap után a gyepmesteri telepen megtalálható, úgy annak kiváltásában a tulajdonos elsőbbséget élvez.

9. §

 Vegyes rendelkezések

(1)   Ebek tartása során, valamint e rendeletben nem szabályozott kérdésekben

a)      az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló, többször módosított 1957. évi IV. tv.,

b)      az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. tv.,

c)      a települési önkormányzat jegyzőjének az állatok védelmével valamint az állatok nyilvántartásával kapcsolatos egyes feladat- és hatásköreiről szóló 245/1998. (XII. 31.) Kormány számú rendelet,

d)      az állategészségügyi szabályzatról szóló 41/1997. (V. 28.) FM. számú rendelet,

e)      a veszélyes eb tartásáról és a tartás engedélyezésének szabályairól szóló 35/1997. (II. 26.) Kormány számú rendelet az irányadó.

 Jogkövetkezmények

 10. §

 (1)     Szabálysértést követ el és 30.000.-Ft-ig terjedő pénzbírsággal sújtható az, az állattartó aki:

a)      e rendelet 2. § (1) bekezdésének a-c.) pontjaiban felsorolt állatok tartásárára nem kért engedélyt 4. § (1) bekezdése,

b)      e rendelet 5. §-ában foglalt állattartási kötelezettségei valamelyikét megszegi,

c)      e rendelet 6. §-ában foglalt eb tartás szabályai valamelyikét megszegi,

d)      e rendelet 8. § (1) bekezdésében foglalt elhelyezési kötelezettségét megszegi.

 Átmeneti, záró rendelkezések

 11. §

 (1)   E rendelet 2001. január 01-én lép hatályba, de a folyamatban lévő ügyekben kihirdetése napjától a 4. § (2) bekezdés rendelkezéseit alkalmazni kell. Ezzel egyidejűleg az állattartás szabályozásáról szóló 15/1998. (VI. 4.) ÖK. számú rendelet valamint a módosításáról szóló 10/2000. (V. 22.) ÖK. számú rendelet 3. §-a hatályát veszti.

(2)   Azok az állattartók, akik e rendelet hatályba lépését megelőzően kezdték meg állattartási tevékenységüket és ha az e rendelet alapján engedélyköteles, az állattartás további folytatásához kötelesek engedélyt kérni 2001. szeptember 30.

(3)   A (2) bekezdésben foglalt határidő elmulasztása 30.000.-Ft-ig terjedő szabálysértéssel sújtható.

       Turai István                                                                      Dorka Ágnes

      polgármester                                                                           jegyző

 

1. sz. melléklet

 Kivonat az Általános Rendezési Tervnek az állattartó melléképületekre vonatkozó előírásaiból:

 a.)    Nem engedhető meg állattartó melléképület létesítése:

–         a község intézményeinek területén,

–         a község II. jelű lakóövezetében,

–         előkertben,

–         zártsorú csoportházas, tömbtelkes beépítésű telkeken,

–         gyermekintézménytől (bölcsőde, óvoda, iskola), egészségügyi intézménytől, élelmiszert előállító vagy értékesítő egységtől 50 m távolságon belül.

Amennyiben az előbb megjelölt intézmények 50 és 100 m közötti távolságon belül vannak, úgy az illetékes ÁNTSZ szakvéleménye alapján kell a védőtávolságokat meghatározni.

Korszerű állattartásnál (zárt technológia) a védőtávolságok 30 %-al – szakhatósági vélemény alapján – csökkenthetők.

 a.)    A III. jelű lakóövezetben csak a min. 900 m2-es telkeken létesíthető állattartó melléképület.

 b.)    A 700 m2 és a 900 m2 közötti telkeken eseti mérlegelés alapján létesíthető állattartó melléképület.

 c.)    A 700 m2 alatti telkeken állattartón melléképület egyáltalán nem létesíthető, és nagy állat nem tartható!

 d.)    A melléképület kialakítása:

–         maximális homlokmagassága csak minimum 3,5 m lehet, a szomszédos ingatlan felé nyílás nem létesíthető.

–         a melléképületet általában a főépülettel azonos lejtésű magas tetővel, a legkisebb homlokzatmagasság biztosítása érdekében általában nyeregtetővel kell kialakítani.

–         melléképület lapos tetővel nem alakítható ki, kivéve ott –, ahol a terepadottságokhoz történő illeszkedés érdekében növényzettel telepített tetőkerttel kialakított terepszint alatti létesítményként pince, vagy támfallétesítményként kerül kialakításra és fenntartásra.

–         a telekhatár mentén félnyereg-tetőként kialakított melléklétesítményt a csatlakozó szomszédos ingatlan melléképületével összehangoltan (ikertelepítésben, a telekhatárral szimmetrikus főhomlokzattal) kell elhelyezni.

 2. sz. melléklet

 Védőtávolságok új haszonállattartás engedélyezése, illetve állattartó létesítmény bővítése során.

 

Egyéb kisállat  ólja, kifutója,  trágya, vagy trágyalé tárolója és kedvtelésből tartott állat ólja kennelje, kifutója	Lakó, vagy üdülő épülettől	Ásott, vagy mély- fúrású kúttól, vagy ismert, védett rétegtől	Ásott, vagy mély- fúrású kúttól, vagy ismert, védett rétegtől külterületen	Fúrt, telepített kúttól	Vízvezetéktől	Kerti csaptól	Külterületi zárt- kert I-III. kategóriájú pihenő épülettől
100 állatig	8	10	20	5	1	1	8
100-500 állatig	10	10	20	5	1	1	8
501-1000 állatig	15	15	20	10	1	1	10
1001-4000 állatig	20	20	20	10	1	1	15
Kisállat, nagyállat, strucc ólja, istállója, kifutója trágya, vagy trágyalé tárolója
5 állatig	10	15	20	5	2	3	10
6-10 állatig	15	15	20	5	2	3	15
11-50 állatig	20	50	50	10	2	3	20

 

51-100 állatig külön eljárás keretében kell meghatározni az ÁNTSZ – szel egyeztetve